Mitől csillog a Kiscsillag?

Az összegyűlt tömeget viccekkel, játékokkal, humoros, pózolós fotózással szórakoztatták addig is, amíg el nem érkezett az a pillanatot, hogy Leskovics Gábor – alias, Lecsó –, és Lovasi András felbukkanjon a sátorban. Végre elkezdődött a „Mitől csillog a Kiscsillag?” című beszélgetés.

Bedecs Réka, az eszmecsere moderátora frappáns kérdésekkel bombázta az együttes tagjait, akik igyekeztek mindenre őszintén válaszolni. Bemelegítésnek Csillagpontos ismereteikről kellett számot tenniük, és kijelenthetjük, igazán pontos adataik vannak a találkozókról. A zenész kollégáktól legjobban megmaradt momentum a tatai esőzés, és az utána hűségesen kitartó fesztiválozók voltak.

„Társulási formák”

„Egyből érezni, hogy egyfajta közösség vagytok, másfajta szellemi közeg” – folytatta András. amikor azt kérdezték, volt-e valamilyen különbség a szokásos és a mostani koncertélményük között. Barátságos légkör, figyelő szívek vették körbe őket és így azt érezhették, hogy van értelme annak, amit csinálnak.

Ettől független úgy gondolják, hogy a mindennapokban hiányoznak a régi jó közösségek, és ezt nem csak a „bezzeg a mi időnkben” típusú mondatok értelmében mondta. A csoportos összejövetelekben az a legjobb, ha lehet beszélgetni, esetleg közbevetésekkel, kis kekeckedéssel, persze ezeket pusztán azért közbevetve, hogy a megszokott panel-beszélgetést feldobja kicsit. Pontosan ez látszik a nyolcvanas évek és napjaink szórakozásának eltéréseiben. Az emberi motiváció ugyanaz, „a történet örök”. Ami mégis más, az a körítés, a mintázat, a díszítés, a közeg. Gábor kevésbé elnéző például a mai zenei kultúrákkal, így nem mindig ért egyet az egyes eseményekre, akár egyetemi napokra, meghívott fellépők listájával. Szerinte egyáltalán nem mindegy, hogy mit hallgat az értelmiség. Ezért is figyelnek oda különösen, hogy az általuk is mentorált Fishing on Orfű fesztiválon kik az előadók.

Nézem a növényeket, ahogy nőnek

Folytatva a szórakozás témáját Réka újabb területre lépett: „Hogyan szoktatok kicsit kikapcsolni, kikapcsolódni”—kérdezte. Az együttes tagjaiban közös pont, ha idejük engedi szívesen vannak a természetben, kertészkednek. Nagyobb, tartalmasabb hobbiba azonban nem tudnak belekezdeni, mivel egyszerre több produkcióban is közreműködnek. És persze nem elhanyagolható a család, gyerekek, szülők és a barátok sem, hiszen ezeket a kapcsolataikat is ápolniuk kell.

Óhatatlanul vannak mélypontok, ahonnan nem kérdés, ki kell valahogy mászni. Ami Andrást illeti, ő úszás közben tudja átgondolni a dolgokat, újraindítani magát, ha épp arra van szüksége. „Az ilyen helyzetekben két dolog van, ami igazán segít” – mondja Lecsó. Az egyik a vallás, aminek erejét édesanyja életvitelén keresztül ismerte meg, akit sosem látott összeomlani. Mindig ott volt a megoldás, tudott a hitére támaszkodni és a pozitívumot meglátni a dolgokban. A másik, ami kimondhatatlanul fontos számára a biztos háttér, azok az emberek, akikhez bármikor fordulhat segítségért, akik nem csak haverok, de barátok is.

Nagyon személyes

Nekünk, hívőknek természetes, hogy bajainkkal Istenhez fordulhatunk, de vajon milyen az Istenképünk? Ez a kérdés már a Kiscsillag frontembereit is megfogta. Egy rossz élmény sokáig meghatározhatja valakinek a valláshoz és az egyházakhoz való viszonyát. András például 16 évesen többször próbálkozott nyitni, elment misékre, de mivel nem ismerte a liturgia menetét ez eléggé elvette a kedvét. Persze ez nem egyenlő azzal, hogy nem hisz. El is mesélte egyik személyes Istenélményét, és annak kulcsmomentumát, amikor érezte Istent és érezte az ő feltétel nélküli elfogadását. Gábor már nem olyan szívesen válaszolt a kérdésre, hiszen ez nagyon intim téma. Helyette megosztott velünk egy történetet, amikor koncertről hazaérve féléves lánya ágya fölé hajolva érezte, összeáll az élete, nincs egyedül.

A moderátori témák után a közönség tehetett fel néhány kérdését. Többször felmerülő téma volt a dalszövegek és Isten kapcsolata. A kulisszák mögé is bepillantva megismerhettük, hogyan is állnak neki egy-egy számnak. A beszélgetés lezárásaként nem hiányozhatott az előadóknak járó KözösPontos szatyrok, benne - csak a legfontosabbakat említve - mini csokikkal. A tömeg nem kezdett el mindjárt feloszlani, sokan odamentek egy közös fotóért vagy autógrammért, amit András és Lecsó örömmel fogadott, és megköszönték, hogy itt lehettek, és ilyen nyitott közönségük volt.

Orbán Anita

Fotó: Fodor Balázs, Gali Orsolya